Ma ünnepelné 95. születésnapját Záray Márta, aki Tatabányán született 1926. augusztus 28-án. A kétszeres EmeRTon-díjas magyar énekesnő 20 éve nincs velünk. A magyar tánczene egyik jelentős alakja volt, akárcsak férje, Vámosi János. Tatabányán, bányászcsaládban született. (Szülővárosának később a Tatabányai lány című dalban állított emléket.) 1946-ban elvégezte az Országos Színészképzőt. 1950-től az EMKÉ-ben kezdett énekelni, ahol megismerte későbbi férjét, Vámosi Jánost.
wikipédia
A kollegiális viszony kettőjük között, hamarosan szerelemmé kovácsolódott. 1953-ban házasodtak össze, a közös életük innentől indult el és Ketten az úton…haladtak tovább. Eleinte egy színpadon, de külön léptek fel, a közös éneklés ötlete csak évekkel később valósult meg.
Több mint négy évtizeden át meghatározó szereplői voltak a zenei életnek, népszerű és fülbemászó dallamaikkal a közönség hamar a szívükbe zárta az énekes házaspárt. Mindig is előtérbe helyezték a közönséggel való kapcsolattartást, melyet azokban az években, a sok-sok fellépéssel lehetett elérni. A sikeres házaspár duó, a táncdalénekesek első generációjához tartozó énekesek közé sorolhatóak. Dalaikkal megszólították a közönséget. Közös műsorukkal járták az országot, de külföldön is gyakran koncerteztek. Számtalan rádió- és tévéfelvétel őrzi a munkásságukat.
Első közös nagylemezük elég sokat váratott magára, hiszen a pályafutásuk 25. évfordulóján jelent meg, 1977-ben, Homokóra címmel, mely egykettőre platinalemez lett. Ezen az albumon volt hallható a Járom az utam című sláger is.
Záray Mártát a művészi pályája elismeréseként – férjével, Vámosi Jánossal együtt –, 1992-ben az Artisjus Zenei Alapítvány jutalomban részesítette, 1994-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje kitüntetést.
Már gyerekkoromban etalonnak tartottam őket, igazi művészeknek, mert, hogy azok is voltak. Személyes kedvenceim a Kacsatánc (magyarul), a Kár összeveszni velem, Olyan voltam én, mint a falevél, Köszönet a boldog évekért, Csak most maradj csendben, Kicsit szomorkás a hangulatom, Én mindenkiben csalódtam, és a Ketten az úton…
Emberileg és művészileg is óriási értékeket hagytak maguk után. Aranyos és bájos jellemük, mosolyuk az emlékeinkben, illetve a tévéfelvételeken megmaradt az utókor számára, akárcsak a számtalan, sok, kedves sláger. A szerelmüknek és a kapcsolatuknak az elmúlás vetett végett.
kulturnaplo.hu
Záray Márta, hosszas mozgásszervi betegség következtében, 75 évesen, 2001. március 31-én követte férjét az égi színpadra. Sírja, ahol férjével együtt nyugszik, Tatabányán, az Újtelepi temetőben található.
Nem feledjük, boldog égi születésnapot Művésznő!
Forrás / Borítókép forrása: wikipédia és kulturnaplo.hu / slágermúzeum
