Barátság hétvége, a barátság világnapja alkalmából
2. fejezet
A tegnapi napon megosztottam Veletek egy másik, mélyebb oldalamat, a „Mai napi” rovat, barátság világnapja keretein belül, melyet a mai napon, az ígéretemet betartva, folytatok. Bízom benne, hogy Ti is megosztjátok Velem gondolataitokat a témával kapcsolatban.
Mondjuk ki, írjuk le . . .
Ha valaki meghal bennünk, azt meg kell gyászolni, és az elengedés nem könnyű folyamat. A felmerülő konfliktusaink során, nem árt arra ügyelni, hogy mindig beszeljük ki magunkból azt, amit érzünk, amit gondolunk. Fontos felvázolni a történetet a mi szemszögünkből, a másik szereplőnek. Mindezt átgondolva, esetlegesen lehiggadva, ne hirtelen felindultságból tegyük, mert azzal károkat okozhatunk! Előfordulhat, hogy már nincs lehetőségünk személyesen elmondani, akkor javaslom leírni! Sokszor elég kiírni magunkból, még ha oda sem adjuk az írást. Ha papírra vetjük a gondolatainkat, az is segítség lehet, ha utána a papírt miszlikbe tépjük vagy elégetjük, esetlegesen kis csónakot hajtogatva vízre tesszük, hogy vigye el a bánatunkat, a negatív érzéseinket.
Ne „gyártsunk” feleslegesen blokkokat
Bár az alábbi gondolat már inkább spirituálisabb jellegű, de mégis szólni szeretnék róla egy kicsit:
A kimondatlan dolgokból érzelmi blokkok keletkezhetnek bennünk, és a blokkok később csak problémát okozhatnak. Az évek alatt összegyűlt, sokszor már elfeledettnek vagy lezártnak hitt dolgokat / problémákat eltárolhatja a szervezetünk és érzelmi blokkokká alakíthatja át. Időnként ezek a felhalmozódott blokkok távozni kívánnak belőlünk. Amíg a blokkok, a testünkből való távozása a lelkünk tisztulási és gyógyulási folyamata (magyarán megoldódott és ténylegesen elfeledett vagy feldolgozott régi problémák halmaza), addig a testünkből való távozásával esetlegesen testi elváltozást / betegséget idézhet elő. Tehát a lelkünk természetes tisztulásával, a felhalmozott lelki blokkok, fizikálisan, azaz betegség formájában távozhatnak a testünkből.
Ezért, nagyon fontosnak gondolom az emberi konfliktusok és kapcsolatok megfelelő, időben való kezelését, megoldását, esetleges lezárását. A már meglévő és kialakult blokkjaink oldására többféle lehetőség és praktika van, de erről majd egyszer, egy másik (spirituális) témájú írásban szívesen és bővebben beszélek.
Ha a problémát a másik szereplővel nem sikerül lejátszani, magyarán ő továbbra is köti az ebet a karóhoz -az sem gond-, az már az ő blokkja, nem a miénk. A lényeg, hogy kezdeményezzük az eset tisztázását, részünkről semmiképpen ne maradjon a levegőben lógva az eset.
A fenti gondolataim nem szorosan a barátság témához tartoznak, hanem az összes emberi kapcsolatunkra vonatkozik – általános -, legyen az társ, kolléga, főnök, szomszéd vagy éppen a közértes Piroska néni.
Mélységek és magasságok
A barátság mélysége és magassága nem csak a jóban, a boldogságban, a buliban, a közös nyaralásban, a közös és tartalmas programokban mutatkozik meg, hanem a mélységekben, a bajban is. Számtalan esetben előfordul az életünk során, hogy egy negatív vagy mélyebb életszakaszunkban nem, vagy nem úgy érezzük a barátunk támogatását vagy jelenlétét, ahogyan szeretnénk, elvárnánk vagy ahogyan mi cselekednénk fordított esetben.
Azért azt fontos mérlegelni, hogy mindig csak annyit várjunk el a másiktól, amit mi magunk is nyújtani tudnánk. Illetve ismernünk kell a másikat annyira, hogy az adott szituációban mi az, amit adhatunk, mi az, amit elvár tőlünk a másik fél, mert lehet, hogy az nem azonos azzal, amit mi várnánk el az Ő helyében. Ügyelni kell arra, hogy ne legyünk a barátunk számára „sok” vagy „teher”, de ne legyünk „kevesek” sem a bajban.
