Római parti múlt és jelen
Nem sok olyan embert ismerni, akit eddig ne fogott volna meg a varázslatos Római-part. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Római parti lét, az egy életérzés és nem csak manapság, hanem hosszú-hosszú évtizedek óta. Az 1952-es „Állami áruház” c. film nagy slágere, az „Egy Duna-parti csónakházban” című slágere – melyet Kazal László énekelt, szövegét Szenes Iván, zenéjét Kerekes János szerezte -, képkockái is a Római parti hangulatot tükrözi és idézi.
Szórakozás és az egykori fürdőzés
A Római-part mindig is a kikapcsolódást és a szórakozást jelentette az embereknek, mint ahogyan a parti büfék kihagyhatatlan kínálata, a hekk, nagy karéj kenyérrel és kovászos uborkával, valamint hideg fröccsel, vagy egy korsó sörrel és persze az akkor még szabad fürdőzéssel és csónakázással.
Aztán Budapest területén 1973-tól betiltották a dunai fürdőzést, így a Római-parton is véget ért a lubickolás. A tiltás, a megnövekedett hajóforgalomra és a vízminőség romlására hivatkozott, de a fürdőzés megszüntetését követően, lassacskán megszűnt a budapesti vízparti lét, a csónakházak is megritkultak, majd a kilencvenes évekre szinte teljesen eltűntek.
Vállalati üdülők a Rómain
Az ötvenes évektől a rendszerváltásig a Római-part számtalan vállalati üdülőnek adott otthont, ahová az adott vállalatok dolgozói hétvégékre és nyaralásokra vehették igénybe az üdülők által kínált szobákat és szolgáltatásokat. Ezek nagyszerű lehetőségek voltak az emberek, a dolgozók számára, hiszen egy ugrással, könnyedén ki tudtak szakadni a városi létből a szabadba, a vízpartra. Hemzsegett a parti nép. A dunai fürdőzés tiltása után, több vállalati üdülő saját medencét létesített, ezzel pótolva a Római parti fürdőzés veszteségét, enyhítve a nyári forróságot és segítve a strandélményt.
A kilencvenes évek közepén volt egy kis átmenet. A vállalati üdülők megszűnésével újabb változások léptek be a part életébe, sokkal csendesebb lett, a nyüzsgés ekkorra szinte teljesen eltűnt, ritkultak a parti hétvégék és a zenés esték. De ez az időszak szerencsére csak átmeneti változást jelentett. A kétezres években egyre több büfé és vendéglátó egység jelent meg, és a régi hangulat, az élőzenés programok is lassacskán kezdtek visszaállni. Sok-sok üdülőt addigra privatizáltak, valamelyik lakóház lett, van, amelyik vendéglátó egység, szálloda vagy éppen sport klub, de sajnos van olyan épület és terület is, ami a mai napig parlagon hever.
A part főszereplői
Akár nappal, akár éjjel sétálunk végig a parton, a part hangulata magával ragad minket. Más képet fest napközben, más képet este és éjszaka. De az a hangulat, és az a varázs, amit áraszt, egy különleges életérzést ad. A part lüktetése magával ragad szinte minden látogatót, kicsiket és nagyokat, sétálókat, bicikliseket és a szórakozás szerelmeseit. A Duna és a rajta elhaladó hajók látványa, a parti ősfák, az éttermekben, büfékben készülő hekkek, hamburgerek és a többi finom étel terjengő illata, az emberek nyüzsgése és zenei programok, mind-mind a Római-part főszereplői.
Kép- 1 forrása: Wikimédia
