You are currently viewing 33 évvel ezelőtt, a mai napon szenderült örök álomra a XX. század egyik legnagyobb színészóriása

33 évvel ezelőtt, a mai napon szenderült örök álomra a XX. század egyik legnagyobb színészóriása

Gobbi Hildára emlékezünk

1913. június 6-án született Budapesten. 1932-től 1935-ig volt növendéke az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiának. Iskola és pályatársai voltak többek között, Fónay Márta, Gáti József, Lukács Margit, Móricz Lili, Perczel Zita, Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán. Az iskola befejezésével, még 1935-ben a Nemzeti Színház tagja lett, mindene volt a „Nemzeti”. Nem csak, hogy ott dolgozott, de a háború utáni újjáépítésénél és a színház lebontásánál is jelen volt. A pályája alatt sok más színházban és számtalan filmben kapott szerepet. A Pesti Magyar Színház és az új Nemzeti Színház két társulata között kiosztott elismerést, a Farkas-Ratkó-díjat 1941-ben kapta meg.

Jótékony és nemes lélek volt . . .

A személyéhez kötődik és a nevéhez fűződik a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színésznövendékeknek a Horváth Árpád Kollégium, valamint a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon. A Jászai otthonból – kezdeményezésére –, később fiatal színészek otthona lett, amely a szegény sorsú tehetségeknek nyújtott otthont és segítséget.

A háborúban életét kockáztatva, a Kommunista Földalatti Mozgalomnak dolgozott. Ha kellett, munkaszolgálatosoknak szerzett hamis papírokat. Küzdelmeiért, 1947-ben a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. 1949 márciusában Kossuth-díjat kapott, egy évvel később, 1950-ben Érdemes Művész, 1955-ben Kiváló Művész kitüntetésben részesült.

Az imádott „Szabó néni és a Szabó család…”

1959-ben elindult a Magyar Rádió folytatásos rádiójátéka, a „Szabó Család”, ahol Gobbi Hilda, Szabó nénit alakította. A „Szabó család” Gobbi Hildát is túlélte, rekord ideig, 48 éven át volt hallható. A rádiós hangjáték óriási sikert aratott, szinte minden család életébe beköltözött. A sorozatból 2500 rész készült, 1959. június 30-tól 2007. május 21-ig, a Kossuth Rádió sugározta. A rádióregény népszerűsége az 1960-as években volt a legnagyobb, később fokozatosan csökkent.

Véget ért Nemzeti

1959. tavaszán–12 évre – véget ért számára a Nemzeti Színház, ősztől, már a József Attila Színház tagjaként játszott tovább. A Blaha Lujza téri Nemzeti Színházépületének lebontásáról, 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. 1964-ig itt működött a színház, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. Gobbi Hilda sok mindent kimenekített és a Dunakanyarban lévő imádott nyaralójába beépített. 1964-ben a Teátrum Társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A Teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna-parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.

1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet kapta meg, valamint újra kitüntették a Munka Érdemrend arany fokozatával is.

1971 őszétől ismét a Nemzeti Színház tagjává vált.
A 60. születésnapján, 1973 júniusában, ismét megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Az évek peregtek, a kitüntetések gyűltek, és nagyobbnál nagyobb szerepeket játszhatott el. 1977-ben SZOT díjat kapott. 1981-ben megnyitotta a Bajor Gizi Színészmúzeum új, bővített kiállítását. Egy évvel később, 1982-ben a Katona József Színház tagjává vált és megjelent az önéletrajzi könyve a „Közben…” című önéletírása. Szintén ebben az évben a legjobb női epizódalakításért megkapta a Színikritikusok díját. 70. születésnapján, 1983. június 6-án, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést vehette át. A kitüntetéssel járó 100.000 forintot az új Nemzeti Színház alapkövére ajánlotta fel, majd ezt követően országos gyűjtési akciót kezdeményezett a Nemzeti Színház megépülésére. 1985-ben megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum, Gobbi Hilda által berendezett utolsó, bővített kiállítása.

A halálának évében, 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét. 1988. július 13-án, 75 éves korában hagyta el a földi létet. Munkássága, tettei, kimagaslóan példaértékű. Elért és megvalósult kezdeményezései, a halála után 33 évvel is működnek.

Nyugodjék békében Művésznő!

A kiemelt kép montázst készítette a kulturnaplo.hu – forrás: gobbi.oszk.hu

Vélemény, hozzászólás?