Nemzeti Körhinta

KörhintaMintegy hatvan évvel Fábri Zoltán filmje után, a Körhinta története a Nemzeti Színház színpadán is megelevenedett. A film forgatókönyvét Sarkadi Imre A kútban című novellája alapján Fábri Zoltán és Nádasy László írta. A darab a forgatókönyv felhasználásával, Vincze Zsuzsa munkájaként jött létre. Zenéjét Lakatos Róbert szerezte, a táncos jelenetekben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai kápráztatják el a közönséget.

A Körhinta alaptörténete nem túl bonyolult: Marinak (Kiss Andrea) a módos családból származó Farkas Sándort (Farkas Dénes) szánja az apja, és a lány akarata ellenére dönt is a frigyről. Mari azonban a kevésbé tehetős, de szívéhez közelebb álló Bíró Mátéval (ifj. Vidnyánszky Attila) képzelné el az életét. A Fábri féle filmben az egész történet az 50-es évekbeli államosítás játékfilmes propaganda célját szolgálja. Farkas Sándor saját földjén akar gazdálkodni, ahogy Mari édesapja, Pataki István (Cserhalmi György) is hasonlóan tervezi a boldogulást. A fiatalok házassága a birtokok egyesítését is jelentené.  Bíró Máté ezzel szemben a termelőszövetkezet közös gazdálkodásában hisz. A szindarab nem követi a propaganda jelleget, így nem a magánbirtok és a szövetkezet szembenállására épít, de mondandója nem sokat változik.

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? Melyik a fontosabb? A fiatalok boldogsága áll szemben az évszázados paraszti törvényekkel. Egyesüljenek a birtokok, hogy később megélhetést jelentsenek egy új család számára, de addig is felemelje a kevésbé tehetős szülőket?. Vagy lehet a szerelemre, a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb-e a „földhöz a föld törvénye”, mint két ember egymás-akarása?

Vidnyánszky Attila rendező inkább a történet személyes vonulatát emeli ki a társadalmi jelentéssel szemben. A szerelem erejét, hatalmát, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetőségét. Vidnyánszkytól megszokott, hogy az érzelmek sodrását grandiózus színpadi kompozíciókban mutatja be. A szereposztás nagyszerű, Cserhalmi György Mari apjaként a hajthatatlan, érzelmileg visszafogott, szociálisan érzéketlen parasztgazdát olyan erővel teszi a színpadra, hogy mellette szinte elfogy a játéktér. Az anyát alakító Szűcs Nelli pazar alakítást nyújt. A Mari szerepében látható Kiss Andrea mozdulataiban, mimkájában, hangsúlyaiban olykor a legendás Törőcsik Mari köszön vissza. A szereplőkön kívül a produkció dinamizmusát a Nemzeti Táncegyüttes adja. Egyféle műfajokon keresztül ívelő, a prózát, a táncot és a zenét egyesítő előadás tárul a közönség elé.

A Körhinta történet valójában csak egyfajta keretet ad a darabnak, olyannyira erős a a dalokból, néptáncokból és rigmusokból álló gerinc. Aki szereti a néptánc műfaját, annak élvezetes estét nyújt a két órás, szünet nélküli produkció. Aki kevésbé barátja a műfajnak, talán kicsit csalódni fog az előadásban. Azért a filmből elhíresült körhinta jelenet többször is felbukkan a darabban, ezáltal összefogva a történeti keretet. A legvalósabb ábrázolás egy valódi, működő körhinta a színpad hátuljában, talán egy vándor vurstliból kérhették kölcsön. A hinta használható is, hiszen egyszer bele is ülnek a lányok. Ezen túl, leginkább áll, vagy üresen forog az azt megkívánó jelenetekben. Szintén a híres jelenetre utal, amikor színes szalagok ereszkednek le a zsinórpadlásról, mint egy nagy májusfa szalagjai. A szalagok végét megfogva a táncosok körözni kezdenek, ezzel is szimbolizálják a körhintát, némely pillanatban magasba emelve, majd újra leeresztve a főszereplő párt. Mégis a leglátványosabb megjelenítés az, amikor a darab csúcspontján hosszú láncokon valódi hintaülések ereszkednek alá Marinak és Máténak, akik szinte a közönség fölé lengenek ki vele. Majd még számos további hinta ereszkedik le a többi lánynak. Ezt követően a hinták alatt megindul a forgószínpad a rajta szédelgő fiúkkal, hogy az ábrázolás még hitelesebb legyen.

A Nemzeti Színház Körhinta előadása azoknak is kellemes estét ígér, akik nem látták az alapjául szolgáló filmet, de nosztalgiázásra is kíváló.

Fotó: Nemzeti Színház

Vélemény, hozzászólás?