Földes Eszter megbolondult

A bolond lányA Karinthy Színház 34. évadjának őszi bemutatója egyfajta időutazás élményével ajándékozza meg az erre fogékony színházlátogató közönséget. A bolond lány című francia bűnügyi vígjáték már bő fél évszázada része a magyar színháztörténetnek. Az előadás előtt, az előcsarnokban találkoztam olyan bácsival is, aki még látta az ősbemutatót a legendás Domján Edittel, az akkori Madách Kamarában. Mi ez, ha nem egy valódi időutazás?

A darabot sokszor játszották azóta a pesti és vidéki színházak, így a bolond lány bőrébe bújhatott már Béres Ilona, Igó Éva, Illyés Mari, Margitai Ági, Némedi Mária, Pécsi Ildikó, Pikali Gerda, Schütz Ila, Soós Edit, Szabó Éva, Szabó Ildikó, Tóth Enikő, vagy éppen Ulmann Mónika. Ehhez a társasághoz csatlakozott most a tehetséges fiatal színésznő, Földes Eszter.

Domján Edit partnerei is meghatározó nevek voltak: Márkus László, Szénási Ernő, Garas Dezső, Basilides Zoltán, Cs. Németh Lajos, Ilosvay Katalin és Csűrös Karola segítették a kiteljesedésben. Az új feldolgozásban Földes Eszter mellett Szabó P. Szilveszter, Csonka András, Mihályi Győző, Szirtes Gábor, Eke Angéla és Bozó Andrea látható.

Marcel Achard 1960-as vígjátéka, amolyan francia krimikomédia. Bár sokkal inkább komédia, mint krimi. Senki ne számítson Agatha Christie mélységeire. A történet szerint új vizsgálóbíró kezdi meg munkáját Párizsban, az Igazságügyi Palotában. Camille Sévigne vizsgálóbíró (Szabó P. Szilveszter) nem most kezdte pályáját, de a fővárosi környezetben még kezdőnek számít. Karrierre vágyik, híres bíró szeretne lenni. Ambíciói vannak, melyeket a megfelelni vágyás is táplál. Meg kell felelnie felesége, Antoinette (Eke Angéla) elvárásainak, aki a párizsi dámák körébe szeretne bekerülni sikeres férje által. Látszólag szerelmes férjébe, de vajon ez a szerelem a férfinak, vagy a lehetőségnek szól?

Az első munkanap első ügye egy rutinmunkának tűnő gyilkossági ügy. Mivel a gyilkosság egy előkelő család házában történt, a bírón nagy nyomás is van, hogy az ügyet mihamarabb le kell zárnia, a legkisebb nyilvánosság mellett. Ezt egyértelműen tudtára is hozza Edouard Lablache, a főügyész-helyettes (Mihályi Győző). A nyomozás kezdetén még maga is úgy gondolja, hogy látatlanban is a család szobalánya a tettes, akit börtönbe kell juttatni. Az ügy rendezésében segítségére van írnoka, Julien Morestan (Szirtes Gábor), aki komikus karakterével, fintoraival, gesztusaival sokat hozzá tesz a szórakoztatáshoz.

A nyomás hatására az első kihallgatás után a vizsgálóbíró őrizetbe is veszi Josefa Lantenay-t, a bolond lányt (Földes Eszter), de kétségei támadnak, hogy valóban helyesen cselekszik-e. A lelkiismeret és a karriervágy kelnek harcra egymással. Ha szemet hunyva lezárja az ügyet, gyors előre lepésre számíthat, de vajon képes lesz-e nap, mint nap tükörbe nézni? Ha szembe megy az akarattal, akkor pedig talán az első párizsi ügye egyben az utolsó is lehet.

A cselekmény a folyton fecsegő, ám szellemileg látszólag alul teljesítő szobalány körül játszódik, jól megfűszerezve szerelemféltéssel, nyereségvággyal, krimibe illő szálakkal. Josefa szerepe jól el van találva, remek szövegei vannak, és gesztusaival is képes megnevettetni a közönséget. Földes Eszter jól hozza ezt a karaktert. Nem csak naiv, de egy ártatlan, bájosan buta és szórakoztatóan őszinte lány benyomását kelti, aki kissé elnyújtott, vidékies beszédével nem csak a színpadon, de a közönség soraiban is képes fejeket elcsavarni. Jó szándékú, vakon szerelmes lány, aki minduntalan fontosnak tartja azt a tényt is, hogy ő bizony soha nem hord bugyit. A dolog érdekessége, hogy ettől még nem érezzük egy könnyűvérű nőcskének. És vajon tényleg annyira butácska, mint amilyennek látszik?

Na de ha nem Josefa a gyilkos, akkor ki ölte meg Miguel Ostost, Josefa nagy szerelmét? A darab végére ez is kiderül, de valójában ez csak amolyan mellékes velejárója a történetnek. Sokkal fontosabb Josefa egyénisége, ösztönösen természetes viselkedése, ahogy még saját magát is képes bajba keverni csak azért, hogy titkos szerelmét, az egyébként érzelmeire méltatlan háziurát, Benjamin Beaurevers-t (Csonka András) védje. Amíg a háziúr a gyanúsított, képes lenne magára vállani a gyilkosságot. De amint az úrnő, Marie-Dominique Beaurevers (Bozó Andrea) is gyanúba keveredik, máris kihátrál a szituációból. Házasságtörő úrnőjét megveti, ha csak teheti, rossz színben tünteti fel. Magunk között legyen mondva, az úrnő ezt meg is érdemli.

Josefa természetes báját és paraszti egyszerűségét látja át a vizsgálóbíró, amikor a határozott utasítás ellenére sem hajlandó megtenni őt gyilkosnak, bármi is legyen az igazság. Inkább szembe megy azzal a felfogással, mely szerint a törvény mindig a gazdagabbat védi a szegényebbel szemben. Egy szobalány feláldozható az urasággal szemben, bármilyen piszkos ügyben.

Persze minden jó, ha a vége jó. Sévigne karrierje nem kerül veszélybe, még úgy sem, hogy a főügyész-helyettes kifejezett kérése ellenére nem a bolond lányt teszi meg gyilkosnak, hanem a szerelemféltésből ölő, de a célpontot eltévesztő Beaurevers-nét.

Összességében egy kellemes színházi estét köszönhetünk a Karinthy Márton rendezésében színpadra került előadásnak.

Fotó: Karinthy Színház
Szöveg: Kultúr Napló

Vélemény, hozzászólás?